Történetünk
A történetünk pontosan úgy kezdődik, mint bármely népmese. Élt egyszer Tolna megyében, a Bonyhádi járásban található Tevel községben Jáhn Elemér, aki büszke sváb ember volt. Gyerekkorában csak németül beszélt, később, az iskolában tanulta meg a magyar nyelvet.
Apósom, Jáhn Elemér, vagy ahogyan a községben mindenki szólította, Elemér bácsi német, földrajz és rajz szakos tanár volt. A sváb faluban mindenki ismerte, tisztelte és szerette, ő pedig büszke volt anyanyelvére, fontos volt számára a hagyományőrzés, tartotta a tradíciókat. Ismerte a sváb táncokat és énekeket, haláláig sváb kórusban énekelt.
A Hagyományőrző Ház apósom egykori háza, ahol Tevel környékére jellemző életmódot bemutató használati és egyéb eszközök kerülnek kiállításra. A kiállított sváb tárgyak, és ereklyék mellett régi székely emlékek is bemutatásra kerülnek. Bízom benne, hogy támogató közegként szolgálhatunk helyi egyesületek számára, emellett bemutathatjuk a helyi sváb és székely ruhákat, eszközöket, fafaragásokat, hangszereket, vagy akár helyi ételspecialitásokat is.
A célom az, hogy a ház megtartsa azt a szeretetet, amivel apósom, Elemér bácsi fogadta a hozzá érkezőket, és ahogyan őrizte a családi hagyományokat. A tradíciók életben tartása egész életében fontos volt számára, én pedig ezt nem csak tiszteletben tartom, de szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy Tevel község lakosai, és az ide érkező látogatók alaposabban megismerjék a hagyományok mellett a helyi látnivalókat is. A templom, a forrás, a Tájház, és a kápolna felkeresése mellett fontosnak tartom kiemelni a helyi programok kínálatát, illetve a szőlőművelés nemes mesterségét is.
A hagyomány ereje összeköt, megerősít, és értéket teremt. Hiszem, hogy ezt az üzenetet át tudom adni az utókornak.
Szeretném, ha azok, akik annak idején a helyi postára tartva megálltak beszélgetni Jáhn Elemér bácsival, ma örömmel néznének a házára, amelynek falai továbbra is egy büszke sváb ember hagyományairól mesélnek.
Várunk mindenkit szeretettel:
Jáhnné Kerekes Ágnes
